Ben, vagyis a kiképző halála megrázta az újoncokat. Mikor a hajó végre dokkolt és a zsilipkamra nyomása is kiegyenlítődött, az újoncok még mindig a légkör felé zuhanó cirkáló maradványait figyelték. Miután az android szavai gépies hangján elhagyták a száját és az újoncokban tudatosult, hogy kiképzőtisztjük nincs többé, mind az ablakhoz sereglettek. Az android kénytelen volt a kelleténél hangosabban szólni nekik, hogy hagyják el a szállítót és menjenek az 1-es számú stratégiai terembe. A robotok óvatosan terelgették maguk előtt őket.

A stratégiai terembe érve észre sem vették, hogy az android már ott áll a sarokban. A hajóparancsnok a hosszú asztal végében ült és közeledtükre meg sem moccant. Mikor a robotok utasították az újoncokat, hogy üljenek le, a tiszt végre rájuk nézett. Végighordozta tekintetét a társaságon, intett a robotoknak, akik erre elfoglalták helyüket a falmélyedésekben, majd mély levegőt vett.

- Amit láttatok, természetesen nem történt meg. Senkinek nem beszélhettek róla. A történteket kitörölhetnénk a memóriátokból, de akkor félő volna, hogy sérül az összes többi emléketek is. Ezt a sagittariusi törvények nem engedik. - kis szünetet tartott, majd érzelemmentes hangon folytatta - A szükséges információt megszereztük, így rátok már nincs szükség. Visszatérhettek családjaitokhoz és eltölthetitek kiérdemelt, fél éves, pihenéseteket.

- Valamennyit azért mégis csak illendő volna elmondania nekik, hiszen elvesztettek egy régi ismerőst. - szólt közbe halkan az android. A többség pedig csak ekkor vette észre, hogy ott van.

- Nos, igen, persze. Szóval a Földön érdekes dolgok történnek. A régi vallások összes telepét megszüntetik és eltörlik, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Minthogy ezek a helyek az univerzum emberiségének közös örökségei, így elpusztításuk a bolygóközi törvények megsértését jelentik. Ezért vagyunk mi itt és ezért próbálunk békésen közbelépni. Azt hiszem ennyit kell csak tudnotok. Most pedig ég veletek.

Az újoncok lassan felkeltek és visszatértek kabinjaikba, eszük ágában sem volt bármit is kérdezni. Nem akartak tovább itt maradni. Eddig jó mókának tűnt katonásdit játszani, és amíg itt voltak senki nem is sérült meg. De ez most túl sok volt. Nem vágytak másra, csak hogy haza mehessenek.

- Ez nem volt a teljes igazság. - mondta az android.

- Tudniuk kellene róla, hogy mit fedeztünk fel? Nem, ehhez semmi közük. Egyelőre. - válaszolta a parancsnok. - Menjen a gépházba, ott letöltik az információt. Utána jelentkezzen az irodámban. Áthelyezzük. - ezzel felállt és kiment a teremből. Az android csendesen álldogált még egy darabig a sarokban, saját gondolataival viaskodott.

- Elpusztítottuk a hajót. Most már semmi esély rá, hogy visszatérjenek, legalábbis addig nem, amíg megtaláljuk amiért jöttetek. - mondta az öreg a kristálynak.

- Helyes. Minden a terv szerint alakul. - válaszolta egy hang a fejében. - De kételyeid vannak.

- Egészen biztos, hogy el kell pusztítanotok az összes szent várost?

- Ez az egyetlen lehetőség. Sajnos mindenhova árnyékoló mezőket építettek az elődeid. Valószínűleg felkészültek arra, hogy egyszer ellátogatunk hozzátok.

- Mennyi időre van még szükségetek?

- Három nap és hét óra. Megtaláltuk, már csak meg kell fejtenünk.